Töltött karalábé paradicsomosan

Igazi nyári étel nagyanyáink kínálatából a töltött karalábé. Ez a legfinomabb, ha apró méretű zsenge karalábéból készítjük, amit még érdekesebbé tehetünk, ha a karalábélevelekből töltikéket készítünk. Az alább leírt ételt a gyergyószárhegyi Erzsike néni készítette. Hogy, ki ő, megtudhatjátok Alíz alább közzétett írásából.

Elkészítési idő: 45 perc. Kis méretű, zsenge nyárikaralábéból készülő egytálétel, ami a friss kaportól válik ízletessé.

4 db kis méretű zsenge karalábé, 25 dkg darált hús, 2 evőkanál rizs, 1 szál zöldhagyma, 1 tojás, 2 evőkanál liszt, 1 evőkanál paradicsompüré, 1-2 evőkanál olaj, só, bors, 1 csokor friss kapor. 

1. A zöldhagymát megpucoljuk, szárával együtt apróra vágjuk, az olajon megdinszteljük, majd a darált húshoz adjuk a rizzsel és a tojással együtt. Sóval, borssal és fél csokornyi finomra vágott kaporral fűszerezzük, majd összekavarjuk.
2. A karalábét úgy hámozzuk meg, hogy a tetején lévő apró zöld levelei megmaradjanak. Vékony szeletben lemetsszük a leveles felső részét, a nagyobb részét karalábéfúróval kivájjuk.
3. A karalábékat megtöltjük a már előkészített töltelékkel, lábosba tesszük, mindegyik tetejét megszórjuk kevés liszttel, ráhelyezzük a „tetejét”, vagyis a vékonyan lemetszett zöld leveles karalábészeletet.
4. Melléhalmozzuk a kivájt karalábéforgácsot, és annyi vízzel töltjük fel, hogy ne lepje el a karalábékat. Csendes tűzön felforraljuk, majd amikor már fő, beletesszük a maradék töltelékből készített gombócokat.
5. A lisztet egy serpenyőben szárazon világosra pirítjuk, a tűzről levéve kevés olajat kavarunk hozzá, ráöntjük a vízben feloldott paradicsompürét. A simára kavart lisztes-paradicsomos keveréket selymes mártássá forraljuk, és berántjuk vele a fövő karalábét.
6. Tálalás előtt finomra vágott friss kaporral megszórjuk.

Erzsike néni töltött karalábéja

Vidékünkön kevésbé ismert, de legalább annyira finom töltött karalábét készített a gyergyószárhegyi Erős Erzsébet nyugdíjas szakácsnő. Erzsike néni ezúttal a karalábét nem a már ismert tejfölös-kapros mártással készítette, hanem paradicsomosan, ahogyan korábbi lakhelyén tanulta.

„Mindenkitől tanultam, akitől lehetett, a románoktól is” – közölte a 76 éves Erzsike néni. Elmondta, nyugdíjazása előtt mindig olyan helyen élt, ahol többségben románok laktak, azonban ottani barátnőivel épp úgy csereberélték a recepteket, mint idehaza Szárhegyen. „Ők tőlem tanulták a magyar ételek elkészítésének titkait, én pedig tőlük a román ízeket” – részletezte. Erzsike néni egyébként a Zsil-völgyi Voineasán bölcsődében volt szakácsnő, ami a vendéglátó-ipari szakácskodáshoz képest más „műfaj”, hiszen ételeinek fogyasztói olyan kisemberek voltak, akik akkor ismerkedtek az ízekkel. Ráadásul nagyon kellett tudni, mit hogyan főzhet a babáknak, mit fogyaszthatnak és mit nem. „Mindennap kétfélét, két korcsoportnak főztem, mert az egyévesek nem ehették meg azt, amit a kétévesek már igen” – mondta az egykori szakácsnő. A húsfélék közül többnyire szárnyashúsból készített ételt az apróságoknak, de a zöldség- és gyümölcsféléket is meg kellett válogatni, hogy ne okozzon szélgörcsöt, hasfájást a piciknek. A karalábé rendszerint főzelék formában került az apróságok tányérjába, amit az egyéveseknek levesben főtt darált csirkemellel gazdagított, a kétéveseknek pedig ugyanabból a darált húsból fasírtot készített.