2015. januárjában még mindig a bizakodó látszatát keltettem, noha akkor már rég nem úgy mentek a dolgok a lapnál, ahogy kellett volna. De új, fiatal tördelőm lett Zrínyi Zsófia személyében, akinek nagyon örültem, mert egy aranyos, tisztelettudó és legfőképp nagy tudású szakembert ismerhettem meg. Ezt a címlapot már ő készítette.
Szinte hihetetlen, de immár a címlapon IV. évfolyamot írunk, pedig mintha csak tegnap lett volna, hogy tervezgettük a Hargita Népe és Székely Hírmondó mellékleteként megjelenő kis gasztrolapunkat. Az eltelt három év számos élményt, elismerést hozott a szerkesztőség kis csapatának: főzőversenyeken vettünk részt, zsűriztünk és munkánkat elismerte a Magyar Népi Ízőrző Lovagrend is azáltal, hogy tavaly nyáron tagjává fogadott. Ez utóbbi elismerés azért is fontos, mert a lap valamennyi munkatársának szól, vagyis valamennyiünk gasztronómiai munkásságát elismerte ezáltal a többnyire szakemberekből álló lovagrend. Természetesen számunkra ennél is többet ér olvasóink elismerése, akik hónapról hónapra megvásárolják lapunkat, illetve megrendelői a két említett újságnak. Telefonon hívnak, e-mailt írnak, az utcán leállítanak egy kis beszélgetésre, élménybeszámolóra vagy tanácsot kérnek valamilyen étel elkészítésében. Nem kis meglepetést okoztak azok az olvasóink, akik régi szakácskönyveket, kézzel írt receptes füzeteket, régi folyóiratokat ajándékoztak nekünk azzal az ajánlással, hogy elevenítsünk fel rég elfeledett recepteket belőlük. De olyan kérés is megfogalmazódott, hogy közöljünk vidékünkön kevésbé használt zöldségfélékből készülő ételeket. Kérték például, hogy közöljünk csicsókából készülő ételeket, hiszen nagyon sok falusi kert sarkában pompázik ősszel a napraforgóhoz hasonló, magasra nőtt virágja, és kevesen tudják, hogy gumója fogyasztható, sőt hajdanán a „szegények pityókájaként” tartották számon. Jelzem, már ebben a lapszámban van egy csicsókás étel, és rendre továbbiak is lesznek. Blogunknak, illetve közösségi oldalon lévő profilunknak köszönhetően nemcsak Hargita és Kovászna megyében olvashatják receptjeinket, hanem a távolabb élőkhöz is eljutnak azok. Sőt velük is „élő” kapcsolatot alakíthattunk ki az internetnek köszönhetően. Ezen olvasóink egyike Szász Elemér, aki időről időre meglep pompás receptjeivel, tavaly év végén is küldött nekünk négy receptet, amelyekben házilag készíthető felvágottak elkészítési módozatait ismerteti. Ebben a lapszámunkban ezeket is megosztottuk olvasóinkkal.
Hosszasan sorolhatnánk azon olvasóinkat, akik interneten keresztül keresnek meg bennünket ételreceptjeikkel, vagy éppenséggel képet küldenek olyan ételről, amelyet a Székely Konyhában közzétett recept alapján készítettek. Tény, hogy a kapcsolat olvasóinkkal három év után oda-vissza működik mindenféle módon, aminek örülünk, és igyekszünk a továbbiakban is megfelelni az elvárásoknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése